Áááá! – így üvöltöttem fel, amikor ’84-ben megtaláltam Rocky Beach dögcéduláját a vietnami sárban. Hivatalosan már kilenc éve véget ért a háború, de mi mégis ott voltunk, ott, a sárgák ótvaros dzsungeljében, túl távol Amerikától, a szabadságtól, a hamburgerektől, túl közel a nemi beteg saigoni kurvákhoz. Emlékszem a reggelre, amikor 82-ben kopogtattak az ajtómon az elnöki testőrség katonáig.
Hadnagy, most velünk kell jönnie – mondták.
A kurva anyátok! – mondtam.
Fél órával később már a Fehér Ház ovális termében álltam vigyázba, az elnöki fotel háttal nekem az ablak felé fordítva. Hintázott benne valaki. Még csak egy éve volt hivatalban Reagan, de tudtam, mindannyian tudtuk, hogy új irányvonal jön.
Megfordult a szék, felállt belőle az elnök, megrángatta nadrágját, hogy eltüntesse a gyűrődéseket, áthajolt az asztal felett, kezet nyújtott, én viszonoztam. Egy pillanatig némán álltunk egymással szemben, majd Reagan törte meg a csöndet:
Van kedve visszamenni Vietnamba és szétrúgni pár mocskos sárga seggét?
Ez volt az „Alattomos bosszú” hadművelet. Csak pár embert vihettem, a legjobbakat. A küldetésünk egyszerű volt: ha már elvesztettük a háborút, gerillacsapatunkkal annyi vietkongot öljünk meg, amennyit csak bírunk.
Akkor még nem sejtettem, hogy három évvel később elvesztem Rocky-t, ezt a tökös amerikai bakát, akivel annyi háborút küzdöttem végig vállvetve (és akivel annyi prostit erőszakoltunk meg közösen a harmadik világ legmocskosabb porfészkeiben). 'Nam, Korea, Kuba, Watergate, felsorolni is nehéz lenne. És persze a második és természetesen az első világháború.
Pontosabban hogy azt kell hinnem majd, hogy elvesztettem Rocky-t. Persze őt nem olyan fából faragták, hogy a második és harmadik vietnami hadsereg együttes tűzereje elég lenne a megtöréséhez.
De hát az ember már csak ilyen, ha a fiairól van szó, aggódik, a kurva életbe.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.