Rocky Beach

Amikor Rocky Beach húsz éve leszállt Zágrábban, nem sejtette, pontosan hol is van. A hadnagy instrukcióit követte, de nem tudta, hogy az országban fészkelődő nacionalizmus feszült légkört teremtett az egész térségben. Rocky csak tengerpartra vágyott, prostikra és zsíros éttermekre, amiket lehúzhat védelmi pénzekkel. A nyelvi különbségeken sem igen gondolkozott, azt hitte, a világon mindenütt angolul beszélnek.

Ehhez képest az első napok azzal teltek, hogy Rocky egyre hangosabban üvöltötte az emberek arcába, hogy "mi van?", "mi a francról karattyolsz?", majd mielőtt fejberúgta őket, még azt is hozzátette: "artikulálj, basszad meg". De Rocky nem volt teljesen hülye, gyorsan megtanulta azt az három-négyszáz szót, amit angolul is ismert. Innentől már pofonegyszerű volt minden.

Kilencvenegyben Rocky sokat tett a háború kirobbanásáért. Ekkor értette meg, miután két éven keresztül próbálták meg neki elmagyarázni, a horvát nép sajátságos helyzetét, és Rocky ekkor tudta először kimondani a Jugoszlávia nevet, a következő kontextusban: "Most akkor ti nem abban az országban akartok élni, ahol éltek? Akkor le Jugoszláviával!" Ezt a kívülről jött ember tisztánlátásának vették a kocsma lakói, és este már fenték is a kaszákat.

Ehhez képest Rocky Beach lepődött meg a legjobban, amikor a nadrágjába csinált aznap, mikor az első lövéseket meghallotta. "S.J, segíts!", kiáltott, és bebújt a bérelt lakásának pincéjébe. Elvileg a kézigránátokat kereste, de hamar rájött, hogy nem mer visszamenni a csapóajtón. könnyes szemmel szorongatta a gránátokat. Három napig csak állt ott. Amikor mégis kimerészkedett, senkit nem látott az utcákon. Elhajította a gránátokat, és a robbanásokat fedezékként használva elrohant a kedvenc kocsmájába. Zárva volt.

Ezzel megkezdődött Rocky Beach négyéves bujdoklása.